Bevezetés a radarszint-érzékelők két különböző mérési elvébe

A radarszint-érzékelők olyan érintésmentes műszerek, amelyek mikrohullámú technológiát alkalmaznak a folyadékszint mérésére. A petrolkémiai ipar folyamatos fejlődésével a radaros szintérzékelők alkalmazási köre jelentősen bővült. Ezek a műszerek ultra-nagy frekvenciájú elektromágneses hullámokat bocsátanak ki egy antennáról a mért tartályban lévő folyadék felületére, és alapvetően két különböző alapon működnek.radar szintmérő mérési elves.

Az első alapelv a mikrohullámú impulzusradar módszer. Ez a módszer egy "lefelé néző" időkésleltetés mérőrendszert alkalmaz, ahol a rögzített frekvenciájú mikrohullámú impulzusok visszaverődnek a folyadék felszínéről, és a radarrendszer fogadja. Az antenna rögzíti a visszavert impulzusjeleket, és továbbítja azokat az elektronikus áramkörnek. Egy mikroprocesszor elemzi ezt a jelet, hogy azonosítsa az anyag felületén keltett visszhangokat, és kiszámítja a folyadék szintjét. Ez a folyamat a folyadékszint és az idő közötti kapcsolatot elektromos jellé alakítja.

A második a frekvenciamodulált folyamatos hullámú radar módszer. Ebben a módszerben aradaros szintmérő mérési elveez: a mikrohullámú forrás egy X-sávos feszültségvezérelt oszcillátor. A kibocsátott mikrohullámok folyamatos hullámok, lineáris frekvenciamodulációval. Amikor a visszhangot az antenna veszi, a kibocsátott frekvencia megváltozott. A kibocsátott hullám és a visszhang közötti frekvenciakülönbség arányos az antenna és a folyadék felületének távolságával, lehetővé téve a folyadékszint magasságának kiszámítását. Ezt követően a differenciálfrekvenciás jelet jelerősítőn és digitális jelprocesszoron keresztül dolgozzák fel, ezt követi az A/D átalakítás és a Fourier-transzformáció, ami a frekvenciakülönbség jel spektrális jellemzőit eredményezi. A mikroprocesszor ezt kiszámolja és a folyadék felületével arányos elektromos jellé alakítja át.

E kettő megértésévelradar szintmérő mérési elves, jobban megragadhatjuk alkalmazásaikat és előnyeiket.